A Dunakanyar madárvilága még országunk viszonylataiban is kivételesen színes. Énekesmadarak dala zengi be a Börzsöny erdeit, a Pilis felett pedig gyakran pillanthatod meg ragadozó madarak méltóságteljes szárnycsapásait egy kirándulás során.
Legújabb sorozatunkban a Dunakanyar állat- és növényvilágát fedezzük fel. A Börzsöny és a Pilis erdeitől mezőkön át a Duna hömpölygő mélységéig kalandozunk, hogy ha legközelebb erre jársz, nevükön szólíthasd az erdő lakóit.
Énekesmadarak
Bajszos sármány
Ez a kis veréb nagyságú tollaska ritkaságnak számít Magyarországon. A közép- és magashegységek sziklás, száraz, karsztos részein találkozhatunk vele. Sziklák mélyedésébe, kőtörmelékek közé építi fészkét. A telet általában Észak-Afrikában tölti, de előfordul, hogy a bevállalósabb példányok kis csapatonként áttelelnek nálunk. Az idei enyhe télnek köszönhetően nagy valószínűséggel akadnak ilyen bátor példányok a Dunakanyarban is.
Mitől különleges?
A kis bajszosok profik a munkamegosztásban. Ugyanis amellett, hogy a tojásokat felváltva melengetik, a fiókák etetését is közösen végzik a szülők.
Gyurgyalag
Magyarország egyik legszínpompásabb madarával is találkozhatunk a Börzsönyben. Büszkén viseli a méhészmadár becenevet, ugyanis kedvenc csemegéi közé tartoznak a méhek, darazsak és lepkék. Homok- és löszfalakba vájt hosszú, akár 2 méteres üregbe fészkel. Nyár végén több száz fős rajok indulnak útnak Afrikába, színesre festve az eget.
Mitől különleges?
Azon kevés madárfajok közé tartozik, akik fészküket nem építik, hanem kivájják. Sokszor extrém helyeket választanak a fiókák fogadására, ami lehet akár egy folyópart menti homokfal is. Ezzel ugyan elveszik sok éhes ragadozó kedvét attól, hogy kifosszák a fészket, de sajnos előfordul, hogy a homok-lakás egy nagyobb áradás áldozatául esik.
Hegyi fakusz
Az álcázás mestere ez a kis madárka. Tollazata megtévesztően hasonlít a fák kérgének mintázatához. Beleolvad környezetébe, ezzel megtévesztve a fürkésző ragadozókat. Tömzsi teste parányi, csupán 10 grammot nyom. Ám amilyen apró, olyan szorgos. Harkályhoz hasonlóan kopogtatja a fák kérgét rovarok és pókok után kutatva. Hússzú farktollával kitámasztja gömbölyded testét és sűrű, gyors koppintásokba kezd.
Mitől különleges?
Különleges formájú csőrének köszönhetően olyan repedésekhez is hozzáfér, amihez vetélytársai, a harkályok, csuszkák és küküllők nem tudnak. Hosszú, vékony, íves kopogtatója pillanatok alatt kicsippenti a fa járataiból a zsákmányt.
Ragadozó madarak
Kígyászölyv
Ez a gyönyörű ragadozó madár főként a középhegységek területén választ magának lakhelyet. Néhány fajjal azonban a Kiskunságban is találkozhatunk. Hazánkban március és október között figyelhető meg az erdők sűrűjében, vagy az ég kékjében büszkéne körözve. Kedvenc tápláléka a kígyó, sikló, melyekből akár 2 méteres példányokat is könnyedén elfogyaszt. De egyéb hüllőket és kisemlősöket is szívesen választ áldozatául.
Mitől különleges?
Apró fészkét általában tűlevelű fákra építi és egyszerre mindössze egyetlen tojást rak. A tojó másfél hónapon keresztül költi a kis jövevényt. A tojásból kijutva 10 hét erősödés és fáradhatatlan tanulás után a fióka megkezdi első szárnypróbálgatásait.
Darázsölyv
Ez a kecses, nyúlánk ölyv Eurázsia mediterrán térségein is megfigyelhető. Télire azonban Afrika trópusi vidékére vándorolnak. Fészekrakáshoz magaslatokat választ, a Pilis és Börzsön erdeiben is szívesen költ. Fészkét a legtöbb madártól eltérően lombos ágakkal béleli ki és általában 2 tojást rak. A fiókák már 6 hetes korukban kirepülnek, de a féltő szülők még néhány hétig szemmel tartják, segítgetik utódjaikat.
Mitől különleges?
Táplálékául legszívesebben rovarokat, lárvákat választ. A darazsak, méhek fészkét a magasból kifigyeli és hirltelen lecsap rájuk. Éles karmáva bontja szét a fészket és a bábokat, lárvákat, de a kifejlett példnyokat is előszeretettel fogyasztja. A kis döngicsélők csípésétől vastag szarupikkelyek védik fejét.
Parlagi sas
A parlagi sasok száma világszerte csökken, ám a magyar-szlovák állomány az elmúlt években növekvő tendenciát mutat. A természet- és fajvédelmi munkának hála 30 év alatt megtízszereződött a parlagi sasok száma hazánkban. Sok példány faji jellegzetességével ellentétben az erdők fáin fészkel, ám az utóbbi években egyre többen költöznek vissza eredeti élőhelyükre, sík pusztákra. Kisebb emlősöket, például ürgét, nyulat, hörcsögöt fogyaszt.
Mitől különleges?
Fészkét több évig használja, minden alkalommal javítgatja, kiegészíti. Így mérete sok esetben kiemelkedően nagy is lehet. A szorgos ragadozó általában váltófészket is épít fiókáinak. Két-három tojást rak, s a fiókák 2 hónaposan teszik meg első szárnycsapásaikat.
Vizi madarak
Kárókatona
A Dunakanyarban nagy számban láthatunk kormorán, vagy másik nevén kárókatona példányokat. Az elmúlt években nagyot nőtt a számuk Magyarországon. Télen, a befagyott vizek mentén élő madarak Afrika felé veszik az irányt. Ám azon kormoránok, akik olyan folyó, tó mellé építkeztek, aminek vize nem fagy be télen sem, ők szívesen áttelelnek nálunk. Nagy számuknak és hatalmas halimádatuknak köszönhetően a tavak halállományát jelentősen megcsonkítják a kis tollas katonák.
Mitől különleges?
A legtöbb vizi madárral ellentétben a kárókatonának nincs faggyúmirigye. Így ha sokáig vízben tartózkodik, tollazata teljesen átázik. Ilyenkor kecsesen széttárja szárnyait, így szárítkozik a napon.
Kerceréce
A kerceréce egyáltalán nem mondható kényes madárnak, jól bírja a hideget is. Téli hónapokban rendszeresen előfordulnak a Dunakanyarban és egyéb folyó menti erdős részeken. Némely példány áprilisban elhagyja hazánkat, de nagy számban vannak olyanok is, akik a nyarat is nálunk töltik. Korábban vadászható madárnak számított, de szerencsére ez ma már nem látszik meg az állomány példányszámán.
Mitől különleges?
Tavak és folyók menti elhagyott odúkat, harkálylakokat keres fészkének kialakításához. 6-10 tojást rak, amikből egy szűk hónap melengetés után ki is bújnak a kis jövevények. Legkedveltebb táplálékuk a kagylók, rákok, csigák és apró halak, rovarok.
