Vajon mikor kezdték először kihasználni a helyben található termálvízforrásokat?
Az első fejlesztéseket Esztergomban végezték:
Az esztergomi uszoda születése
Hübschl Vilmos váci főépítészeként 1909-ben helyben alkotott modern villát magának, ez alapján kérték fel az esztergomi uszoda tervezésére. (A nyitható tetőt pl. saját melegházán kísérletezte ki.) André Kertész ebben az 1912-ben felépített épületben készítette felvételeit.
„Az újonnan épülő férfiuszoda hosszú téglányi tömbje sátortetős, nyomott arányú, északi hosszanti oldalával a Malom utcai telekhatáron áll, bejárata a „régi uszoda” felől a homlokzat elé vasbeton oszlopokra állított erkély („napfürdő”) feljárójából nyílik.
Az erkély alatt kisebb helyiségekben masszírozó- és gyógy ágyak találhatók csakúgy, mint a fedett uszoda medencéjét kétoldalt kísérő kabinsor északi szárában. Az építészeti kialakításra jellemző az akkor korszerűnek számító szerkezetek alkalmazása, modern anyaghasználat és a szecesszió geometrikus irányzatának formavilága.
Számos megoldás fellelhető Váczy Hübschl Kálmán 1909-ben maga számára építetett váci villáján, így a vakolatlan betonfalak, a színes kerámia betétdíszek, az épület, illetve falazott kerítések lábazatának „cyclops modorban” rakott burkolata, valamint kertjének (mára elpusztult) üvegháza, amelynek a fedésénél szerzett tapasztalatokra írásban is hivatkozik a férfiuszoda építésekor.
A fedett uszoda homlokzatainak tagolása jól tükrözi a belső tér szerkezetét. A rövid oldalak kőburkolatú lábazat fölött, a kabinsorok szélességében, visszafogott, függőleges tagolóelemek fölött háromszögű mezőben egy-egy sárkány lapos reliefje található, a középrészen az oromzat emelkedő vonalát követő üvegablakok (egykor hosszanti tengely mentén forgatva nyithatóak) voltak.
A belső tér festett és plasztikus díszei közül ma már csak a medence szörnyfejes vízkifolyója, illetve a végfalon két sárkány reliefje 24 látható. A működéshez szükséges technikai megoldásokról, így a központi fűtés, a homlokzaton elhelyezett 30 hektoliteres víztartály működéséről, valamint a tetőszerkezetről is pontos képet kapunk az említett dokumentumokból.” Simon Anna: Az esztergomi strandfürdő története
André Kertész felvételei – 1910-es évek
Önfeledt fürdőzések a vihar előtt
A fürdő huszadik századi építéstörténetének második jelentős időszakasza az 1927— 1928-as évek. Az első világháború okozta törést követően az Esztergomi Takarékpénztár Rt. a 20-as évek elején kezd ismét fejlesztésekbe. 1924-ben megvásárolja az esztergomi káptalantól a szálló és a gőzfürdő épületét. A tervezéssel ismét Váczy Hübschl Kálmánt bízzák meg 1927-ben. E tervek megvalósult elemei: a szálló átalakítása, új, 50 méteres, nyitott medence építése kabinsorral, tetején napozóterasszal.
A vasbeton szerkezeteket az Ast Ede és Társai Vasbetonépítési Rt. készítette. A fentieken kívül rendezték a parkot és a Kis-Duna sétányra néző telekhatárok kiigazításával a sétányt, az új szakaszon kerítést építettek. 1927. augusztus 7-én adták át az átalakított strandfürdőt. A fejlesztésekről Osváth Andor nem sokkal később így számol be:
„A pénzintézet célja ezzel a vétellel azt célozta, hogy az addigi telkeinek kapcsolásával Esztergomnak egy olyan modern fürdőtelepet létesít, amely a hévizeknek hírnevét országosan elismertté teheti. Így történt, hogy a régi szálló a teljesen modern átalakítás mellett nemcsak dísze Esztergomnak, hanem egyúttal az idegenforgalom révén jelentékeny jövedelmezőségi tényező is. A Szent István Szálló külön részében színház is létesült. Remek parkja és terasza nagyszerű üdülő- és szórakozóhely. A szálló telkein ősfák árnyékában találjuk a gőz- és kádfürdőket. Ezek közvetlen közelében a különleges fürdőmedence-csoportot, továbbá a fedett női és férfiuszodákat s végül a gyönyörű strandot a budai császárfürdői uszoda méreteivel egyező uszodájával, napozóival és teljesen a kor kívánalmai szerint jelentkező berendezéseivel… Szent István szálló és étterem. (…) A szállóban 18 vendégszoba és egy 60 ággyal felszerelt turistatermen kívül 3 társalgó, 1 nagy terem, 1 polgári étterem, színház, tér és fedett terasz áll a látogatók rendelkezésére. A szállónak közel félholdnyi ősfákkal árnyékolt kerthelyisége nyaranta általános látogatottságnak örvend…”Simon Anna: Az esztergomi strandfürdő története
Strandok Dunakanyar-szerte
A visegrádi medencét eredetileg gyermekeknek építették, de hamar elvették tőlük:
A kismarosi Morgó-pataknál is építeni kezdtek egy medencét, de ezt sohasem fejezték be:
Gróf Károlyi a Morgó-patak partján nagyméretű úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas strandfürdő építését kezdte meg (1943)
“Örömmel állapítható meg, hogy a főváros lakossága, felismerve vármegyénk táji szépségeit, mind nagyobb számban keresik fel a vendéglátásra beszervezett községeinket, sokan ott nyaralókat építve, huzamosabb tartózkodásra rendezkednek be.
E tekintetben igen nagy jelentőséggel birt gróf Károlyi Ferencnek szokolyai ingatlanán Börzsönyliget parcellázása, amely gyönyörű erdős hegyoldalakon, mintegy kétezer nyaralótelket parcellázott ki, az egész nyaralótelepet elsőrendű műutakkal hálózva be. Nagy áldozatokkal ugyanezen nyaralótelep részére a Morgó-patak partján nagyméretű úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas strandfürdő építését kezdte meg, amely előreláthatólag a jövő évben elkészül.
E páratlan szépségű nyaralótelepen ezideig is már mintegy 70 nyaraló felépült, a telkek túlnyomórészben már elkeltek és így remény van arra, hogy az építőanyaghiány megszűntével hatalmas méretű kertváros bontakozik ki e helyen, amely vármegyénk vendégforgalmát hatalmas lépéssel fogja előbbre vinni.” Bars és Hont K.E.E. vármegyék évkönyve 1943
1969-ben írák a következőket (Dunakanyari tájékoztató):
Leányfalu és Lepence strandjának története
1968 Az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt (OKGT) és a Vízügyi Tudományos Intézet (VITUKI) próbafurásának eredményeként hévíz tör a felszínre. Az 1009 méter talpmélységű kút vizének hőmérséklete 53,4 °C. A kút vize a kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos-szulfátos ásványvizek csoportjába tartozik. Az ásványvíz össz-ion tartalma 1610 mg literenként.
1970 A hévízkutat Leányfalu Nagyközség Tanácsának tulajdonába helyezik. A Pest Megyei Tanács Beruházási Vállalat gondozásában megkezdődik a strand építése.
1972. április 30. Üzembe helyezik a 1400 fő befogadóképességű Leányfalusi Strandfürdőt. A Pest Megyei Tanács anyagi segítségével 16,5 millió forintba került beruházás keretében a 11-es főút és a Duna-part közötti 15.000 m² parkosított zöldterületen 3 medencét alakítottak ki.
Visegrád—Lepence völgy erdei fürdő héjszerkezete:
Tervező: Zsuffa András (MÉLYÉPTERV), tervezés éve: 1977—78.,
kivitelezés éve: 1980—1981.
A lepencei strand első ütemével 1981-ben készültek el, mára ez sem üzemel
„Kétségtelen, hazai strandépítésünknek legnagyobb szenzációja a nagymarosi vízlépcső munkálataival párhuzamosan folyó Lepence fürdő építése. „Valóságos magyar Semiramis fürdője lesz” — olvasom egy emelkedett stílusú tájékoztatóban.
Nem tudom pontosan, milyen volt Semiramis fürdője, de gondolom, nem túl nagy baj, hanem pontosan ilyen. Az bizonyos, hogy Zsuffa András tervei alapján készülő, hegyoldalba illeszkedő, lépcsőzetes medenceegyüttesnek, amelybe zuhatagszerűen érkezik majd a víz, aligha akad párja az országban, de talán még Európában sem. Az ülőmedencében lubickolók közvetlenül a vízből gyönyörködhetnek a Dunakanyar panorámájában.
A medencék csigavonala és a rajtuk átívelő, óriás kagylókhoz hasonló héjszerkezet meghökkentő, de mégis tiszteletben tartja a táj, a környezet jellegzetességeit. A „héj” nem csupán dísz, egyszersmind esővédő, s úgy tájolták, hogy a lemenő nap bevilágítja az egymás fölé magasodó íveket. Belsejükre este reflektorokat irányítanak, így szemből olyan, mint egy óriási kivilágított torok. A medencék oldalait helyenként sziklakert díszíti. A strand, amelynek létrejöttében elévülhetetlen érdemeket szerzett a Pilisi Parkerdőgazdaság, a későbbiekben tovább bővül, s a tervezőket már most foglalkoztatja a gondolat, hogy a vízlépcső elkészülte után, a műút túlsó oldalán is érdemes volna medencéket építeni, amelyeket híd kötne össze a hegyoldallal.” Magyar Nemzet, 1981
Gyógyvizek a Dunakanyarban?
Az 1979-ben tervezett fejlesztések már csak részben készültek el:
A következő koncepció elkészüléséig is jó fürdőzést mindenkinek!
Borítókép forrása: Dömös, 1967 (Fortepan/MHSZ)
