Sváb Gyula iskoláiról írták:
„Ha majd ezekről az iskolákról emlékszik meg valaki harminc év múlva, akkor annak nem a pázsit meg az akác marad meg emlékében, hanem maga az iskola, az a formás, kedves, magyaros épület. Annak az emlékét nem öli ki lelkéből harminc esztendő. A gyermekkori impressziók a legfrissebbek, a legmaradandóbbak. Azok a kollégák fognak legérzőbben nemzeti jelleget adni építészetünknek, akik ezen iskolákba járnak, akiket már gyermekkorban gyönyörködtet egy-egy kedves magyaros ornamens, egy-egy bájos tornác, kerítés vagy oromzat, a magyar építészetnek fába faragott és vakolatba vésett művészi formái.”
(Magyar Építőművészet, 1914)
Lechner Ödön hagyatéka
A magyar stílusú szecesszió úttörője Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – 1914. június 10.) építész volt:
Nagymaros 1912-ben került bele az állami népiskola-építő programba, az épület 1914-re készült el.
Három házat bontottak le 1912-ben, hogy ezek helyén felépülhessen az iskola. A baloldali Emmer-házban volt Lázár Jakab kereskedése. A középső Ritzl-házban volt Nagymaroson az első mozi. A jobboldali Heffenträger-házban kovácsműhely üzemelt, mely már a török időkben is létezett.
Az iskola tervezője Sváb Gyula (1879—1938) építész, miniszteri tanácsos, egyetemi tanár, tanszékvezető; és a népiskola-építési program egyik vezetője volt egyben. Halálakor így emlékeztek rá:
A nagymarosi iskola kacifántos története
Az építész főként letisztult iskolai típusterveket készített. Hogyan születhetett mégis szecessziós alkotása?
A népiskola-építési programban résztvevők közül többen Lechner Ödön követői voltak, és az ő szellemében terveztek. Sváb Gyula a nagymarosi épület tervezésekor az ő útjukat követhette…
A kapu felett még Sződy Szilárd munkája is beazonosítható, a baglyok talpán szerepel a neve.
Sződy Szilárd (Nagykáta, 1878. április 27. – Budapest, Józsefváros, 1939. február 24.) magyar szobrász- és éremművész az Országos Iparművészeti Iskolában tanult, ahol rajztanári oklevelet szerzett, majd Olaszországban és Németországban képezte magát.
Az első világháború idején Przemysl várában teljesített szolgálatot főhadnagyként. 1915-ben orosz hadifogságba került és a Szibériában töltött 38 hónapos fogsága alatt 150 akvarellt, 100 érmet és plakettet készített.
Ezekből a műveiből hazatérése után a Műcsarnokban rendeztek kiállítást. 1918-ban és 1919-ben a Nemzeti Szalonban voltak kiállításai. Több szecessziós alkotása is fentmaradt.
Az épület homlokzatán látható gyönyörű majolikadíszítés valószínűleg a Zsolnay manufaktúrából származik, az ország sok szecessziós épületéhez hasonlóan.
Azt is tudjuk, hogy az iskola építésének Leimdörfer Nándor cége volt a kivitelezője:
Az iskola kívülről is nagyon látványos. Nézzétek meg élőben is ezt a páratlan kincset!
