A “Kék”, így, nagybetűvel. Valószínűleg minden kirándulásban járatos ember, de talán a teljesen laikusok nagy része is tudja, hogy mire gondolsz, ha tulajdonnévként használod ezt a szót.
Az Országos Kéktúra a múlt század elejéig vezeti vissza történetét, mára pedig egy olyan ösvényrendszert takar, amely segítségével rántott hús alakú hazánk leggyönyörűbb tájait szelheted át.
Ami az amerikaiaknak vagy az oda vágyó bakancsos turistáknak a híres Pacific Crest Rail, az a hazai természetjáró közösségnek az Országos Kéktúra útvonala.
Bátran mondhatjuk, hogy nincsen még egy hasonló, az egész országot annak teljességében átkaroló ösvény, de olyan sem, amelynek teljesítésével egy ilyen nagyszerű közösséghez tartozhatsz.
Legenda születik
Mint a legtöbb igazán nemes kezdeményezés, úgy a Kéktúra is lassan, alulról nőtt fel, s vált a Kárpát-medence központi részének legillusztrisabb túraútvonalává.
A természetjárás és a kirándulás jelensége a ma általunk ismert formában a 19. században alakult ki, ekkor vált igazán népszerűvé az útinapló műfaja is (elég csak Eötvös Károly Balatonról szóló írására, vagy Petőfi a humort sem nélkülöző útleírásaira gondolni).
A 20. században már egyre szélesebb társadalmi rétegek engedhették meg maguknak az utazás és a “világlátás” ezen hétvégi módját, sőt, a különböző politikai berendezkedések általában ösztönözték polgáraikat a szabadidő eltöltésére a természetben.
1952-t írtak, amikor egy bükkszentléleki síelés közben a Lokomotív Természetjáró Szakosztály lelkes tagjai, élükön az alapítóval, Dr. Vízkelety Lászlóval, azon tanakodtak, hogy hiányzik egy világosan kijelölt, az országot átszelő jelvényszerző útvonal, amelyen a kirándulás szerelmesei (elsősorban a szakosztály tagjai) szabadidejükben bejárhatnának egy-egy szakaszt.
A tapasztalt túravezetőkből álló csoport nem is tétlenkedett sokáig, 1953-ban már kijelölték az első útvonalat, amely a Veszprém megyei Tapolca és a zempléni Tolvaj-hegy között húzódott 15 szakaszon, 852 kilométeren át; már ekkor a Vígh Tibor által tervezett, ikonikussá vált kék jelzést használták az út kijelölésére.
Kéktúra, de melyik?
Már ‘53 augusztusában kiadták az első kéktúrás füzetet, amelyet Bokody József írt és szerkesztett; ez a kis kötetecske részletes leírást tartalmazott az útvonal egyes szakaszairól.
A következő években a Kéktúra a vasutas szervezetek körében vált népszerűvé, majd 1961-ben a Magyar Természetbarát Szövetség is “beszállt” a mozgalomba és az így szélesebb tömegekhez is eljutott.
Az útvonal apróbb változtatásokkal, az ország legnyugatibb mezsgyéjéről indulva az északkeleti csücsökben ért véget, ez lett a “klasszikus” Országos Kéktúra: 1172 kilométer, 152 bélyegzőhely, 27 alszakasz, Írott-kőtől egészen Hollóházáig. Sokaknak máig ez a Kék, pedig a jelvényszerző túra útvonal nem tudott ennél a pontnál megállni.
Az egyre növekvő népszerűség természetesen elsősorban hazánk gyönyörű tájainak volt köszönhető, de a Kék mögé álmodott rendszer is megtette a hatását: a füzetek, bélyegzők és a legendás tűzzománc kitűző a Kéket járók büszke attribútumai lettek.
És mint minden jóból, úgy a Kékből sem érték be kevéssel a természet ízére rákapó tömegek, így az eredeti rendszert idővel bővíteni kellett. 1989-ben adták át a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát, amely Vas, Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyéket járja be 541 kilométer hosszan. A harmadik szakaszra, amely egyben össze is köti a másik kettőt, 1996-ig várni kellett: az Alföldi Kéktúra 870 kilométerrel toldotta meg a kék utat.
Ez a három önálló Kéktúra együtt adja ki az Országos Kékkört, amely 2550 feledhetetlen kilométert tartogat a mozgalom résztvevőinek.
Másfélmillió lépés…
A Kéktúra nagyon sokat köszönhet Rockenbauer Pálnak és Peták Istvánnak, akik a Magyar Televízió munkatársaiként forgatták az ikonikussá vált Másfélmillió lépés Magyarországon című dokumentumfilmjüket.
A stáb becsülettel és elhivatottan, gyalog, 77 nap alatt járta végig Hollóházától az Írott-kőig tartó eredeti Kéktúrát; azóta a sorozat biciklikerekes lépésszámlálója és főcímzenéje is részévé vált a Kék legendájának.
A 14 részes alkotás nem bánt kesztyűs kézzel a korabeli, olykor hiányos kéktúrás infrastruktúrával, de egy olyan rendhagyó dokumentumfilm-sorozat született, amely néprajzi, művészeti, kulturális és természetjáró értékek özönét vonultatta fel, tanítva és tanulva hazánk kincseiről.
A dokumentumfilmesek élete ‘79-es filmjük után örökre összefonódott a Kékkel. 1986-ban elkészítették …és még egymillió lépés címmel a Dél-Dunántúlt bejáró sorozatukat (nem véletlenül lett az itteni Kékkör Rockenbauer Pál tiszteletére elnevezve), majd ‘91-ben a Kerekek és lépések a harmadik nagyobb szakaszt, az Alföldet is a tévéképernyőre varázsolta.
A trilógiának máig elvitathatatlan szerepe lett abban, hogy a Kék kitört a különböző munkás- és természetjáró szervezetek köreiből és olyan egyetemes civil mozgalommá, nemes szabadidős programmá fejlődött, amelyhez hasonló kevés tudott megszületni és fennmaradni Magyarországon.
A Kéket és a Kék szellemét napjainkban a Magyar Természetjáró Szövetség gondozza, fejleszti és örökíti tovább már a legkisebbeknek is.
Az Út és annak varázsa
A túra avatottabb ismerőinek is három dokumentumfilm-sorozatra volt szükségük, hogy képet tudjanak adni a 2250 kilométer varázsáról. De miképp is lehetne leírni egy olyan hosszú ösvényt, amely elvezet ezernyi természeti- és történelmi érték mellett, nem is számítva azokat az embereket, akikkel utad során akár a Kéken járva, akár az érintett falvakban találkozhatsz?
Ez az élmény talán magát az országot is jellemzi, annak minden szépségével és fájdalmával együtt, minden viszontagság ellenében is kitartó szellemiségével.
Mert Kék a régóta nem gondozott, szinte teljesen inda-nőtte ösvény, ahol már régen nem festették újra a jelet, de Kék a kócos, az erdő mélyére vezető út mellett a Hollóházán átkanyargó, a Balaton tanúhegyeire felkaptató makulátlan szakasz is – a sokféleség és sokféle érzés zamata az útvonal esszenciája.
Kék a hiányzó pecsét, ami bosszantó, de Kék a falusi kiskocsma is, ahol a kedves néni jégkrémet is ad pecsételés után, ami pedig szívet melengető. Kék kint aludni és jól megázni, de Kék az a felújított komfortossá tett pajtaépület is, amit az élelmes tulajdonosok kiadnak a bakancsosoknak. Kék a történelmi belvárosok nyüzsgése, az Alföld emelkedő nélküli síkvidéke és a Mátra nagy szintkülönbséget tartogató szakasza is.
Hogy Neked melyik arcát mutatja meg a millióból, azt csak akkor tudod meg, ha végre útra kelsz rajta!
Kéktúra-útvonal és -kultúra
A Kéktúrák nemcsak önmagukért, a kirándulások miatt értékesek, de természetszeretetre és természetvédelemre is tanítanak, mellette pedig megismertetnek az ország kisebb-nagyobb kincseivel is – népnevelő kezdeményezés a szó jó értelmében.
Az eltelt évtizedek alatt egy nagyon színes, lazán kapcsolódó közösség nőtt az útvonal köré. Külön elismerés jár azoknak, akik valamelyiket teljesítik a három közül, de azoknak is számon tartják a teljesítményét, akik az egész Kékkört legyalogolják: jelenleg csak 310-en mondhatják el ezt magukról.
A Dunakanyaron át az eredeti Országos Kéktúra 16-os (Dobogókő – Visegrád) és 17-es (Nagymaros – Nógrád) szakasza vezet át – a hivatkozásokra kattintva egy részletes leírást találhatsz, amely térképpel, a szintemelkedést ábrázoló grafikonnal és tucatnyi értékes-praktikus információval segíti a felkészülést. Mi Nagymaroson, a Danu Bárban finom vacsorával és hideg frissítőkkel tudunk hozzájárulni az élményhez.
Mielőtt elindulsz
Természetesen a Kék azért van szakaszokra bontva (sokszor tömegközlekedési csomópontokhoz közeli állomások mentén), mert nem kell (a vállalkozók többsége nem is tudná) egyhuzamban bejárni. A legtöbben szakaszonként, egy-egy hétvégét rászánva, évek alatt ismerkednek meg vele.
Ugyanakkor egy kis felkészülés nem árt akkor sem, ha valaki a legrövidebb szakasszal próbálkozik. A Kéktúrának saját applikációja van, ami segít a tájékozódásban, de a pecsételős túrafüzetek is kötelező kellékek, legalábbis nem érdemes a Kéket járni nélkülük (ahogyan tinta és bélyegzőpárna is kellhet).
A praktikus túraholmik közül nem árt, ha van nálad, vagy ha felszerelkezel a következő tételekkel:
- könnyű és kényelmes bakancs vagy egyéb, kirándulásra, hosszú gyalogláshoz alkalmas kipróbált (!) lábbeli
- láthatósági mellény, esőkabát, sapka vagy kalap, naptej és kullancsriasztó spray
- kényelmes, a vállat nem terhelő hátizsák
- elegendő ivóvíz, újratölthető palackok és kulacsok
- elemlámpa, powebank és egészségügyi készlet a fontosabb gyógyszerekkel, kötszerekkel
Mindemellett már csak lelkesedés, nyitottság, a természet megóvása, és a Kék, illetve az úton járó társaid szeretete és tisztelete szükséges a felejthetetlen kalandhoz.
Borítókép forrása: azonnali.hu
