Ez a vidék számtalan gyönyörű állatnak, madárnak ad otthont. A Dunakanyar állatvilága sorozat első cikkében a környék különleges madarairól olvashattatok. Ezúttal a nagyvadaké a főszerep. Nem is gondolnátok, mennyi négylábú él a térség erdeiben. Ha legközelebb erre túráztok, járjatok nyitott szemmel. Nesztelenül maradva megpillanthatjátok a rengetegben megbúvó vadakat.
Gímszarvas
Magyarország legnagyobb vadfaja, a gímszarvas Pilis és Börzsöny erdeiben is él. Egy kifejlett bika súlya meghaladhatja a 200 kilogrammot is. Tiszteletet parancsoló agancsával méltán nevezhetjük az erdő ékének.
Amilyen hatalmas és méltóságteljes, olyan érzékeny a külső ingerekre, zajokra. A 80-as években a civilizáció hatására a budapesti erdőkből el is tűntek a gímszarvasok. Azonban a Pilisben, Gödöllői-dombságban és a Gerecse erdeiben még biztonságban érzik magukat ezek a lenyűgöző agancsosok. A gímszarvas borjak április-május környékén születnek.
A tíz kilós újszülötteket 6-8 hónapon keresztül szoptatja anyjuk. A nőstény borjú, más néven ünő élete végéig a szarvastehén mellett marad, míg a bikaborjak egy-másfél év után önállósodnak. A kifejlett fajok legfőbb táplálékát leveles hajtások adják, ősszel pedig friss makkot csemegéznek. Napja nagy részét, akár 8-10 órát táplálkozással, s ennek felét kérődzéssel tölti.
Járjatok az erdőben csendben, tiszteljétek meg a gímszarvasokat azzal, hogy vigyáztok otthonukra. A tavaszi hónapokban, a borjak születésekor fokozott óvatossággal és figyelemmel túrázzatok a szarvasok lakta erdőkben.
Dámvad
A dámvad, más néven dámszarvas a gímszarvasnál kisebb termetű, zömökebb testalkatú. Könnyen felismerhető jellegzetes, lapátszerű agancsáról és foltos szőrzetéről.
Szerencsére országszerte nagy számban élnek erdeinkben, többek között a Pilisben is, ám a magasabb hegyekben ne keresd őket. A szarvasbikák különleges módon hódítják meg nőstény párjukat. A talajba vájnak tiszteletükre egy kis teknőt, amellett várják leendő borjaik anyját. Jellegzetes hangjukkal csalogatják magukhoz a szarvasteheneket. A borjak gím rokonaiknál jelentősen kisebb, 4-5 kilogrammos súllyal születnek május-június környékén.
Táplálékul lombhullató fák, cserjék leveleit, rügyeket, valamint egy- és kétszikű növények szárát, levelét, virágát is szívesen választja. Járjatok nyitott szemmel és csöndben. Ha megláttok egy foltos hátú agancsost, olvadjatok bele az erdőbe, minél nagyobb csöndben maradtok, annál tovább élvezhetitek a jelenlétüket.
Őz
Az őz Európa-szerte elterjedt vadfaj. Börzsöny és Pilis erdeit is nagy számban gazdagítják. Nem kényes élőhelye megválasztását illetően.
Találkozhatsz vele hegységekben, dombvidéken és az alföldön is. Sőt, lakott területekhez közel is előfordulnak, mivel az évek során hozzászoktak a civilizáció zavaró tényezőihez. Az őzek többi agancsos társukhoz képest jóval kisebb termetűek. Egy kifejlett példány mindössze 60-70 cm marmagasságú és 20-40 kilogrammot nyom. Párzási időszakuk hosszabb, mint a gím- és dámszarvasoké. Májustól egészen augusztusig tart. Kiemelkedően figyelmesnek kell lennünk ebben az időszakban, mivel a bakok akár az autóutakon is keresztül csörtetnek a suták (nőstény őzek) után.
Az apró őzgidák mindössze 1 kilogrammos súllyal látnak napvilágot május-júniusban. Az első pár hétben a gidák nem hagyják el az almot. A suta táplálék-gyűjtő körútja során egyedül hagyja a kicsiket. Nagyon fontos, hogy ha túrázás közben gidákra találtok, ne menjetek közel hozzájuk és ne vigyétek haza őket felnevelni.
Előfordult már ilyen is. De tudjátok, hogy az alomban pihenő kicsikért hamarosan vissza tér az anyjuk, nem hagyja magukra végleg.
Muflon
Ezt a különleges, csavart szarvú juhfélét Szardínia és Korzika szigetéről telepítették Közép-Európába a 19. Században. Ma már Magyarország középhegységeiben nagy számban előfordulnak példányok.
Börzsöny erdeiben is tudunk muflonok jelenlétéről. A párzás időszakában a kosok hatalmas fejdíszüket fegyverként használva megküzdenek egymással a jerkék (nőstény muflonok) kegyeiért. Ha November környékén az erdőben sétálva hangos csattogásokat hallotok, nagy valószínűséggel nem Robin Hoodék küzdelmének vagytok fültanúi. A muflon kosok szertartásos harcát halljátok.
A jerkék kora tavasszal hozzák világra a bárányokat. A talpraesett kis muflonok néhány óra múlva már bátor tagjai a nyájnak, együtt vonulnak a társaikkal. Táplálkozását tekintve főként legelő állat, de fás szárú növények hajtásait, rügyeit is szívesen fogyasztja.
Csöndben járjátok az erőket és november környékén legyetek kiemelten körültekintőek. A kosok a párzási időszakban vetélytársnak érezhetnek, ha túl közel merészkedtek hozzájuk.
Vaddisznó
A vaddisznó, mint tudjátok, imádja a sárban hempergést. Nem véletlen, hiszen eredetileg mocsaras vidékek lakója volt. Mára már erdőkben is nagy számban élnek.
Magyarország-szerte elterjedt faj, még az alföldön is előfordulnak példányok, a Dunakanyarban Börzsöny és Pilis erdeiben pedig kivételesen nagy számban élnek. Olyannyira megszokta az embereket és a város zaját, hogy a települések közvetlen közelében is boldogan él. A kanok kifejlett állapotban elérhetik a 150 kilogrammot is, a kocák súlya 50-100 kilogramm között mozog. Bátor, embertől nem retten vissza és kifejezetten erős fizimiskájú faj.
Különösen eltökéltek, ha a malacaikról (kicsinyeikről) van szó. Február és május között születnek, így ebben az időszakban is legyetek körültekintőek erdeikben. A csíkos kis malacok nagy kísértést jelentenek ugyan, de sose szaladjatok oda megsimogatni őket, mert a szüleik minden bizonnyal a közelben vannak, és nem hagyják szó nélkül, ha közel merészkedtek. A kocák és a malacok több tíz tagú kondákban járják az erdőt élelem után. A kanok viszont egyedül vándorolnak.
Mindenevő állat, előszeretettel fogyaszt fűféléket, gombákat, gyümölcsöket, gilisztákat, csigákat. Ősszel gazdag tápértékű makkot ropogtat, így készül fel a téli nélkülözésre.
Hiúz
Ennek a különleges nagymacskának 10-15 példánya Magyarország területén él. Egy hiúzról, név szerint Börzsönyi Szilveszter Botondról biztosan tudjuk, hogy a Börzsönyben lakik.
De a Bükkben, a Zempléni hegységben, Tarna vidékén és Aggtelek környékén is élnek példányok. Nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőkben érzik jól magukat. Átlagosan 25-30 kilogrammot nyomnak, macskához méltón ruganyosak, kecsesek, gyorsak és kiemelkedően szép megjelenésűek. Könnyen zsákmányul ejt madarakat, nyulakat, de akár rókát, őzet, vagy sérült szarvast is leterít. Az embernek azonban nem kell félnie tőle.
Messzire elkerül minket. Igyekezzetek minél békésebbé tenni életüket azzal, hogy csendben járjátok az erdőket. Idővel, ha kellemes környezetet biztosítunk ezekek a méltóságteljes nagymacskáknak, remélhetőleg sokkal nagyobb számban gazdagítják majd középhegységeinket.
