Kisvasúttal utazni olyan, mint felidézni egy mára letűnt kor szellemét. A helyi érdekűbbnél is helyiérdekűbb kötöttpályás közlekedés egyedi hangulatát a Börzsöny kisvasút hálózataival is átélheted, s egy olyan szögből láthatod az Északi-középhegység legnyugatibb vonulatát, amit addig nem ismertél!
Mitől kisvasút a kisvasút?
A hőskor
Hazánkban a vasúti közlekedés első jelentősebb lépései a 19. század közepéhez köthetőek: már az 1848-49-es szabadságharc idején használták a harcoló felek csapataik gyors átcsoportosítására a Pest-Szolnok vasútvonalat. A reformkori országgyűléseknek is visszatérő témája volt az ország vasúthálózatának fejlesztése, ami a század végére többé-kevésbé meg is valósult.
A vasút a mindennapok részévé vált a gazdaságban és a személyszállításban is, de kivívta őt megillető helyét a művészetekben és a formálódó populáris kultúrában, sőt az első vonatrablások is megtörténtek.
Ugyanakkor a széles nyomtávú vasútvonalak kiépülésével párhuzamosan jelentkeztek a helyi igények is: egy-egy bányavidéken, erdőgazdaságban vagy csak nagy kiterjedésű mezőgazdasági területen érezhetően hasznosnak bizonyult volna a vasút és annak minden áldása.

Ezt az igényt elégítette ki az 1870-es évektől kezdve az egyre több helyen kiépült kisvasút-rendszer. Az áru, a kitermelt vagy betakarított javak mozgatásában nagyon praktikus megoldásnak bizonyult a keskeny nyomtávolságú pályák felszerelése.
Egy-egy ilyen vonal hatalmas logisztikai segítséget jelentett, ráadásul olyan helyeken is meg lehetett valósítani, ahol a hagyományos vasútnak jóval nagyobb nehézségekkel kellett volna szembesülnie (például hegyvidéki erdőkben).
Sőt, léteztek ideiglenes kisvasút-vonalak is, amiket akár aratás után, akár a munka helyszínének változásával fel lehetett szedni és máshova telepíteni. Az 1920-as években már több ezer kilométernyi kisvasút-pálya létezett az ország gazdaságaiban, nagybirtokain, bányáiban, sokuknak pedig szárnyvonalai is voltak.
Napjainkban
Az államszocializmus éveiben egyrészt elkezdődött a kisvasút-rendszer szabványosítása és az áttérés a dízelüzemre, ezzel párhuzamosan pedig sok vonal megszűnt, ahogyan a közúti közlekedés felívelt és már nem volt szükség annyi kötöttpályás szállítási módra.
Ennek ellenére jelentős számú kisvasút maradt használatban egészen napjainkig. Ezek egy (nagyobb) része már inkább a turizmus igényeit elégíti ki, de manapság is találunk olyan vonalakat akár halgazdaságok, akár erdészetek használatában, amelyek gazdasági szerepüknek köszönhetik fennmaradásukat a 21. századig.
A Börzsöny erdővel borított vadregényes lankái között több kisvasútvonalat is találsz: lentebb ezeket mutatjuk be Neked, hogy könnyebben tudj dönteni, ha kedvet érzel magadban kipróbálni ezt a nagyon régi, de még el nem feledett közlekedési módot!

Vonatok hegyen és völgyön át
A Börzsönyben összesen 7 fő kisvasútvonal épült ki, összesen 200 kilométert tett ki ezek hossza.
Ez a lefedettség nem meglepő, ugyanis a vidéken máig nagyszabású erdészeti munka zajlik, így ezek elsősorban az erdőgazdálkodást segítették, de a bányászati munkákban is volt szerepük.
Jelenleg 30 kilométernyi pálya maradt fenn, amelyből 10 kilométer üzemel aktívan. Mindenesetre bármelyikük kipróbálása egy kiváló lehetőség és nagyszerű családi program, hogy olyan arcát lásd a Börzsönynek és a vonatozásnak is, ami a legtöbb ember szeme elől rejtve létezik lassan másfél évszázada.
Ipolydamásd weblapján találtok egy remek összefoglalót a Börzsöny kisvasút történetéről!

Börzsöny kisvasút vonalai
Királyréti Erdei Vasút (Kismaros-Királyrét)
A Török-patak völgyét szeli át a több, mint 11 kilométer hosszú Királyréti Erdei Vasút, amely a harmadik legforgalmasabb kisvasút hazánkban. Az első pályát 1893-ban építették erdészeti céllal, régi fényét pedig a közelmúltban történt fejlesztések segítettek megőrizni.
Menetrendje szerint a mozdonyok egész évben közlekednek és szállítják az utasokat a 30 perces menetidőt igénylő gyönyörű erdei szakaszon.
A kisvasút a Szobig közlekedő, Nyugatiból induló vonatokkal könnyedén megközelíthető, helyben pedig felkeresheted a Hiúz Házat, a Hajtánypályát és sétálhatsz akár egyedül, akár családosan a közeli erdőkben.
Egy dolog azonban biztos: tartalmas és átfogó képed lesz a Börzsöny természeti kincseiről és az itt végzett erdőgazdálkodásról, amelynek szerves része volt a szűkített sínpáron robogó kisvasút is! A jegyárak is szerencsére mérsékeltek, a részletes információkat a kisvasút honlapján találsz.
Kemencei Erdei Múzeumvasút (Kemence-Feketevölgy)
Áprilistól októberig várja utasait a Kemencei Erdei Múzeumvasút, amelyet szinte az utolsó pillanatban mentettek meg az enyészettől (hála többek között a Kisvasutak Baráti Köre Egyesületnek is).
A múzeumvasút nevéhez híven a legkisebbek oktatásával és élményszerű tanításával is foglalkozik, így egy vasúttörténeti kiállítás és kovácsműhely kapcsolódik a 4 kilométeren robogó kisvasúthoz.
A vasút történetéről és díjszabásáról ide kattintva tájékozódhatsz, illetve a lelkes vasútbarátok az összes közelben elérhető látványosságot is összegyűjtötték az érdeklődők számára: a közelben van a vadregényes Csarna-völgy, de számos vár- és templomrom is itt fekszik.
Bezina-völgyi Erdei Vasút (Szob-Nagyirtáspuszta)
A 7 kilométeres pályahosszú vasút a Szob – Máriakút – Márianosztra – Nagyirtáspuszta vonalon szállítja utasait, s mint társai, hajdanán szintén faszállító erdei vasútként üzemelt.
A vonal tökéletes egy hétvégi nap eltöltésére, hiszen többek között az induló állomás Szobon található a Börzsöny Múzeum, későbbi állomásain, Márianosztrán a Börtönmúzeum és a híres helyi kolostor, Nagyirtáspusztáról pedig egy jó óra séta a Börzsöny Nagy-Koppány nevű csúcsa, ahonnan csodás kiállítás tárul a látogató szeme elé.
Menetrendjét itt, díjszabását pedig itt találod a 2016-ban felújított kisvasútnak, amelynek igénybe vétele akár egy felderítő vállalkozásnak is tekinthető, hiszen olyan erdei vidékeken halad át, amely után alig győzöd kivárni, hogy bakancsot húzz és visszatérj a Börzsönybe.
Nagybörzsönyi Erdei Vasút (Nagybörzsöny-Nagyirtáspuszta)
A kisvasút szorosan kapcsolódik előző társához, sőt, át is szállhatsz egyikről a másikra (így Nagybörzsönyből egészen Szobig utazhatsz, esetleg vissza, az ellenkező irányban).
A 8 kilométer hosszú pálya Kisirtásnál egy hazánkban egyedülálló műszaki megoldással, a csúcsfordítóval is büszkélkedhet, amely segít átvezetni a vonalat egy különösen meredek szakaszon.
A kisvasút nyári és őszi menetrenddel közlekedik, segítségével pedig (többek között) eljuthatsz a Bányásztemplomhoz, Magfaragó Műhelyhez vagy a hajtánypályán mutathatod be gyermekeidnek a vasúti közlekedés csodáit, télen pedig az egész kisvasút Rénszarvas Expresszként üzemel!
Bármilyen okból is válaszd kikapcsolódásra a Börzsöny kisvasútjait, egy biztos: olyan közösségek áldozatos munkájának gyümölcseit élvezheted, amelyek pótolhatatlan színt kölcsönöznek a hegység hangulatának.
Ha további érdekességeket szeretnél olvasni a Börzsönyről, ajánljuk figyelmedbe a Börzsöny legszebb látnivalóiról szóló cikkünket.