Dömös hosszú évszázadokkal ezelőtt a magyar királyok egyik kedvelt pihenőhelye volt. Egy olyan település, amely a csoda-vidék közepén, a Dunakanyar jellegzetes ívének fordulójában épült.
Mögötted a Visegrádi-hegység tömbje, szemben a Börzsöny déli csücske, közöttük pedig az összekötő és elválasztó folyam, a fenséges Duna. Most ezt a kis falut járjuk alaposan körbe, hiszen Dömös egyben a Danukanyar “főhadiszállása” is, ahol bár-étteremmel és kempinggel várjuk a vendégeket.
Ha térképen keresnéd, Dömös a Duna jobb partján, Komárom-Esztergom megye északkeleti csücskében fekszik. Budapest csak 45, Esztergom 15 kilométerre található, Visegrád pedig konkrétan a szomszédban van.
Autóval legegyszerűbben a 11-es úton lehet megközelíteni az ezer lelkes községet, de busszal is lehetséges ugyanez, nem is beszélve a jó kerékpárútról és a hajózási lehetőségekről!
Dömös a múltban sem volt közömbös
Dömös környékét azóta lakják emberek mióta az első vadászó és vándorló népek erre a vidékre tévedtek.
Ha még nem jártál Dömösön, amikor végre ellátogatsz és a Dunakanyar szinte mértani központjában szembenézel a börzsönyi Hegyes-tetővel a Duna felett, akkor megérted miért szeretnek itt emberek élni.
Az első emberi jelenlétre utaló nyomok a messzi őskorba vezetnek vissza, erre járó vadászok táborhelye került elő a mai Táncsics Mihály utcában. Jóval később, de még mindig az írott történelem előtti időből (Kr. e. 2500-1900) rézkori sír és kőszerszámok adnak hírt az itt élő közösségről. A bronzkorban (Kr. e. 1000 körül) már földvárat is emeltek a Rám-szakadék és Lukács-árok között a helyiek: vadban és ivóvízben gazdag hely, amely jól védhető is, tehát adta magát az erődítésre majdnem minden korban.
Mivel a Duna (római nevén a Danubius) a Római Birodalom északkeleti határát jelentette, így nem csoda, hogy a régészek az egykori védelmi rendszer, a limes maradványait, őrtornyok egykori helyeit is megtalálták a község területén egyéb létesítményekkel, például római kori téglaégető kemencével együtt. A rómaiak kivonulása utáni időben a hunokat követő avarok telepedhettek meg a későbbi Dömös területén, őket váltotta fel a honfoglaló magyar népesség.
A magyar állam kiépülésével párhuzamosan egyre több adatunk, sőt, írott forrásunk van Dömösről, amit először Dimisként említenek egy 1079-ben kelt oklevélben, melyet Szent László adatott ki. A név eredete vitatott, valószínüleg személynévből képzett településnév, amely gyakori módja a helynevek adásának.
Az Árpádok idejében királyi udvarháznak adott otthon Dömös, amely egyben birtokközpontként is szolgált a környező földek irányítására, de oklevelekből tudjuk azt is, hogy egy-egy németek elleni hadjáratra is itt készültek fel a magyar királyok (többek között I. Béla és Szent László is). A falu királyi udvarházból egyházi központtá, prépostságá vált, amely az egész középkor folyamán megőrizte jelentőségét.
A török korból származó adókimutatásokból tudjuk, hogy korábbi gazdagságát elvesztette a falu, csak vegetálva létezett a megszállással töltött századok során. A török kiűzése után azonban újra gyarapodni kezdett a falu, 1787-ben már 784 lakója volt. Legújabb kori történelméről Dömös hivatalos weblapján ide kattintva olvashatsz – a község az elmúlt két évszázad viharában is túlélt, majd a kikapcsolódni, kirándulni és pihenni vágyók egyik Dunakanyar-beli menedékévé vált.
A vendégmarasztaló Dömös
Dömösnek napjainkban valamivel több, mint 1100 lakosa van. A település életében fontos szerepe van a turizmusnak, amelyet a vendéglátóhelyek és a szállások nagy száma is bizonyít – nem csoda, ugyanis adottságainak köszönhetően tökéletes alaptáborként szolgálhat körtúrákra a Dunakanyarban és annak környékén.
S bár nem egy metropolisz, sok más faluval ellentétben boltok, óvoda, könyvtár, faluház, orvos, fogorvos, posta és énekkar is működik a községben (sőt, még elektromos autódat is feltudod tölteni az erre kijelölt helyen). Kiemelendő pozitívum az is, hogy a falu honlapja meglehetősen informatív és könnyen megtalálhatóak rajta a releváns adatok.
A bevezetőben nem említettük, de vasúton is meg lehet közelíteni Dömöst: ehhez a Nyugatiból Szobig (vagy csak Kismarosig) kell menetjegyet váltanod, majd a rév segítségével átkelned a Dunán. Sajnos a dömösi rév átmenetileg nem üzemel, így Pilismaróton vagy Kisorosziban kell hajóra szállnod, majd a másik parton folytatnod az utad Dömösig.
A Danukanyar csapata egy minden igényt kielégítő kempinggel vár itt, ahol megszámlálhatatlan sátor- és lakókocsihely, apartmanok és szolgáltatások sokasága segítségével élvezheted a környező természet minden évszakban gyönyörű látványát, a Dunát és a Börzsönyt is.
Látnivalókért a falut sem kell elhagynod
Dömösön és a lehető legszűkebb környezetében is találsz olyat helyeket, amiket érdemes felkeresned, ha úgy döntesz, hogy itt szállsz meg vagy erre kirándulsz.
- A dömösi prépostságot és királyi udvarházat már említettük, amelyek romjai, illetve az egyházi épület rekonstruált altemploma is látogatható.
- Ma is álló katolikus temploma 1733 és 1744 között épült, a református templomot 1876-ban szentelték fel.
- A közelben (a már említett földvár mellett) állt egy kora középkori magyar erősség is, Árpádvár, amelynek ma már csak az alapokig leromlott romjai láthatóak, de valószínűleg köze lehetett a dömösi királyi birtokhoz is.
- Dömös és Visegrád határában egy római erőd feltárt és részletesen bemutatott maradványai találhatóak, ahol rendszeresen történeti játékokat is szerveznek.
- A dömösi vizes-bánya egy rövid sétára található a falutól. A 19. században ásták ki a 300 méternél is hosszabb járatot, pontos célja azonban máig tisztázatlan. Manapság egy hatalmas és védett denevérkolónia otthona.
A Dunakanyar túraközpontja?
Sokak szerint Dömös nem egyszerűen a Dunakanyar falufüzérének egyik gyöngye, hanem egyenesen annak túraközpontja is. Állításukat azzal igazolják, hogy mind a Pilis és a Visegrádi-hegység, mind a túlparton található Börzsöny könnyűszerrel elérhető és bejárható Dömösről.
Mi lenti válogatásunkban csak a jobbparti (és saját ízlés szerint válogatott) túracélpontokat és útvonalakat gyűjtöttük össze ihletadó és kedvcsináló céllal.
A terület ösvényeit és túraútvonalait a Pilis Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatja, tartja karban és látja el információkkal.
Prédikálószék
A 639 méter magas csúcs a falutól 7-8 kilométernyi sétára található. Ez a Pilis egyik legszebb panorámáját nyújtó magaslata, amin méltó kilátó is épült. Az új épület kilátása páratlan, az oda vezető út pedig az illusztráció is lehetne a “vadregényes” lexikoni szócikk mellett.
Vadálló-kövek
A hat különleges sziklából álló képződmény a Prédikálószék közelében, annak hegyoldalán található. A vulkanikus működés emlékeként visszamaradt formáció egy fokozottan védett dolomitos sziklagyep közepén áll, egyedülálló geológiai maradvány a maga nemében.
Rám-szakadék
A Dömöstől délre található szurdokvölgy egy meseszép túraútvonal nyomvonala is egyben. A dömösi induló és érkezőponttal együtt a túra a Szőke-forrás-völgyén visz körbe, érintve a Rám-szakadék tanösvényt és a Lukács-árkot is. A sziklás-mászós, vízesésekkel és sűrű erdővel tarkított izgalmas, aktív kikapcsolódás garantált.
Rám-hegy és Ferenczy-szikla
A 486 méteres magaslat kilátása is gyönyörű és az előbbi túracélpontoktól könnyen megközelíthető. A csúcsra felmászva két kőforma, a Rám- és a Ferenczy-szikla fogadja a túrázókat – az ezoterikusok szerint itt hallható a Föld “szívdobogása” és ha szétnézel a vidék fölött, akkor talán érthetővé válik, hogy mi táplálja ezt a mendemondát.
Szentfa-kápolna
A falutól délnyugatra, csak két kilométerre áll egy csodás jelenés emlékét őrző búcsújáró-kápolna. A hagyomány szerint két dömösi kislánynak jelent meg Szűz Mária és a kisded Jézus. Az erdő mélyén lévő ici-pici kápolna kisugárzásában tényleg van valami csodás.
Az említett Dömös közeli helyek csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen a kirándulási lehetőségek száma a közelben szinte végtelenszámba megy. Olyan “legendás” túrahelyeket hódíthatsz meg innen indulva, mint a Dobogó-kő vagy a Spartacus-ösvény, nem is beszélve a Pilis és Visegrádi-hegység egyéb csúcsairól, völgyeiről, forrásairól.
