A Dunakanyar kerékpárút rejtelmei

Végre ajtót nyitott a tavasz, a fák újra felöltötték zöld lombkoronájukat és a városban sétálva is egyre többször hallhatsz madárdalt. Ha eddig nem tetted meg, akkor ideje elővenni a kerékpárt és a májusi napfényben végigtekerni a Dunakanyar kerékpárút vonalán! Nem túlzás, hogy az ország egyik legszebb és legjobban kiépített bringaútjaival vár ez a csodás vidék.

Budapest-Nagymaros kerékpártúránk után most a teljes Dunakanyart hódítjuk meg kétkeréken!

Része a nagyobb láncnak

Visegrád a kerékpárútról. Forrás: bringazas.hu

Ha ide kattintasz, akkor az interaktív térkép segítségével a saját szemeiddel is láthatod, miképp tudsz szabadulni Budapest egyre forróbb utcáiról kerékpárral: Budán Békásmegyer irányába tudod elhagyni a várost, hogy belépj a tulajdonképpeni Dunakanyarba, míg Pestről Dunakeszi felé kell tekerned.

Ezek a pirossal jelzett kerékpárutak az EuroVelo, vagyis magyarul az Európai Kerékpárút Hálózat részei. Budapesttől északra főként az EV6-on kerékpározhatunk. Az egész kontinenst, annak szinte minden szépségét bemutató bicikliút-rendszer behálózza Európát, teljes hossza 63.505 kilométer. Ez a hatalmas táv oszlik 16, már elkészült útvonalra, amelyeket folyamatosan bővítenek és fejlesztenek. 

Furcsa módon az EuroVelo nem az Európai Unió kezdeményezése. A kerékpárutakon áthaladó országok, önkormányzatok és civil közösségek (köztük minden bizonnyal rengeteg bringás itthon és külföldön is) együtt menedzselik a projektet, amely fokozatosan épül ki itthon is.

Az EV utak világszerte elismertségnek örvendenek, kiépítettségük, biztonságuk és a becsatlakozás elérhetősége miatt. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy az Öreg Kontinens legemblematikusabb régióin biciklizhet át a kalandra vágyó, így érdemes kitekinteni is.

S ami szintén fontos, a linkelt térképen kék színnel feltüntetve azt is láthatod, hogy a helyi bicikliutak hol és milyen irányban csatlakoznak rá, vagy keresztezik ezt az ütőérként szolgáló útvonalat, amely szorosan kapcsolódik az országos kerékpárút-hálózathoz. 

Két keréken a Duna mentén – Dunakanyar kerékpárút, jobb part

A fellegvárra vezető bicikliút. Forrás: bringazas.hu

Táv: 70-75 km.

Ha képzeletben biciklire ülünk és észak felé, a Duna jobb partján hagyjuk el Budapestet, akkor jobb kéz felől a Szentendrei-sziget által kettévágott folyam, balról pedig a Budai-hegység, majd a Pilis ősi erdőkkel borított, fokozottan védett tömbjei magasodnak. 

Már ez az erdőkkel és a csillogó víztükörrel csábító szakasz is varázslatos, de innen tovább tekerve jutunk csak el a Dunakanyar legszebb részeire. Ezen a szakaszon a folyót kétfelé osztja a Szentendrei-sziget, amelynek csúcsa Kisoroszinál már a Duna-Ipoly Nemzeti Park területére esik.

Békásmegyer után, közvetlenül a Duna-parton haladva az ékszerdoboz Szentendrére érünk: itt egy fagylalt és történelmi séta után folytathatjuk utunkat oda, ahol a Duna utat tör magának a Dunántúli- és az Északi-középhegység között. 

A két hegylánc itt szűkebb völgyet alkot. A folyómeder szélessége csekélyebb, sodrása gyors. A Duna és az íj alakba görbült Szentendrei-sziget felett áttekintve a másik oldalon már a Börzsöny vadonját láthatjuk.

Ezt megelőzően Szentendre és Leányfalu között ki kell hajtanunk a 11-es főútra. Ez a szakasz fokozottabb figyelmet és a közlekedési előírások szigorú betartását követeli. Innen északra haladva Tahitótfalunál akár partot is válthatunk a Tildy Zoltán-hídon, majd kis idő múlva már Vácott lehetünk a másik parton. 

Ha nem szakítjuk meg a tekerést, akkor együtt kanyarodunk a Dunával, jobbról a kisoroszi szigetcsúcs, balról pedig Visegrád vár bennünket. A visegrádi várhegyről lenézve Közép-Európa egyik legszebb hegy- és folyóvidéke kápráztatja el az utazót körpanorámájával. A Fellegvár, a később épült Salamon-toronnyal kiegészítve királyi vár volt. Már a rómaiak óta őrziték erősségek ezt a kulcspontot, ahol a szárazföldi és a vízi utak a hegyek miatt szinte “összeérnek”. 

Szintén Visegrádon találjuk Mátyás király egykori palotájának jó állapotban megőrzött romjait is. Hogy idáig eljussunk, ahhoz a Római-parttól számítva nagyjából 40 kilométert szükséges tekerni.

Visegrád egyik főbb látnivalója. Forrás: visegrad.hu

Ennél a pontnál szintén válthatunk, hiszen Nagymarosra az átkelés komppal könnyen megoldható. Ha nem térünk el a 11-es utat követő jobb parti EV6-szakasztól, akkor további 28 kilométer után már Esztergom központjában állhatunk. Dömös, Pilismarót, Búbánatvölgy mind útba esnek, és ahogyan a fentebb említett helyeken, úgy ezekben a falvakban is el lehet tölteni egyenként egy-egy napot. 

A látnivalók száma, az épített és természeti kincsek sora szinte végtelen a Dunakanyarban.

A folyásirány mentén haza – Dunakanyar kerékpárút, bal part

A Dunakanyar gazdag természeti élővilágán megy keresztül a kerékpárút. Forrás: bikemag.hu

Táv: 70 km.

Ha képzeletbeli túránkon az ország területén maradunk és nem lépünk át Szlovákiába, akkor a bal parton Szob felől térhetünk vissza a fővárosba (a Göncz Árpád városközponthoz) 4-5 óra alatt – ha kényelmesen haladunk és a pihenőket nem számítjuk. 

Ahogyan a szakasz többi része, úgy a Szobtól Pestig tartó részt is ajánlják családoknak, s legalább annyi látnivalót rejt, mint a másik part. Ráadásul ezen a vonalon az autókkal sem kell még egy rövid szakaszon sem osztozni, végig kerékpárúton gurulunk.

Zebegénynél a Börzsöny szikláit csodálhatjuk, utunk nagyrészt árnyas fák alatt halad: most jobbról a Pilist láthatjuk viszont egy másképpen lehengerlő nézetből. Mielőtt elérnénk Nagymarost, megállhatunk a Julianus kilátónál, ahol a visegrádival vetekedő kilátás a “hegymenetünk” jutalma. Nagymarosnál újra érdemes egy rövid megállót beiktatni és uzsonnánkat a Visegrádi Várral szemben elkölteni a kikötő közelében, ahol homokosabb a Duna-part. 

De nemcsak ezért érdemes Nagymaroson megállni. Ha a közeli, kismarosi Királyréti Erdei Vasutat nem számítjuk, akkor időt szánhatunk akár a Duna alatt átvezető alagútra is, amely évente egyszer látogatható.

Keletre haladva először Verőce, majd Vác következik. Vác a híres Március 15. térrel, sok-sok templomával, püspöki palotájával, a székesegyházzal és számtalan kulturális programjával maga a városba öntött magyar történelmi és szellemi múlt – és akkor a híres dunai korzójáról szót sem ejtettünk.

Váctól délre előbb Gödre, majd Dunakeszire érünk, ahol a szabad strandon csobbanhatunk is egyet. Utunk befejező szakasza is gyönyörű – végül a 2-es főút mellett haladva érünk vissza Budapestre.

Minőségi nyomvonalon

Egy kis pancsolás a Duna mentén! Forrás: barangolocsalad.hu

Képzeletbeli utunkon egy nagy, nem teljesen lezárt kört kerekeztünk be: a Római Parttól indulva érkeztünk meg Újpestre vagy Rákospalotára, majd tovább a főváros centruma felé. Természetesen ennek a hosszú útnak mindegyik szakasza megtehető külön-külön is. A kerékpárutak rendszere és a vasúti átszállási lehetőségek megkönnyítik a dolgunkat, ha csapatunk fáradt, vagy a bicikliknek szervizre van szüksége, és inkább megszakítjuk túránkat. Vízvételi lehetőségek, pihenők és éttermek szolgálják a felfrissülést a tárgyalt szakaszokon. Bármilyen formában is vág neki a bringás, a Dunakanyar meseszép tája egyedülálló élménnyel gazdagítja.