A Pilis és a Visegrádi-hegység: szinte ikrekként vagy egymást fedő tájegységenként élnek sokak fejében, pedig geológiailag merőben eltérő a két kistáj régmúltja.
Természetesen szomszédok és mindkét hegységben közös vonás, hogy büszkélkedhetnek zöld lombtakaróval, gazdag élővilággal, különleges helyekkel és történelmi örökséggel – nem utolsó sorban pedig csodálatos, a Dunakanyarra néző panorámákkal.
Kis fejtágítónk egyben kedvcsináló is egy téli túrához a Dunakanyarba vagy éppen a közelgő idényű téli sportok kedvelőinek sorvezető lehet a felszabadító körülölelő környezetről. Hogy ne kelljen a sötétben tapogatózni egy-egy helyszín említésekor, ide kattintva egy régebbi, de nagyon részletes térkép is rendelkezésedre áll. Továbbá tanácsoljuk, hogy bátran kattints a cikkben található hivatkozásokra, hiszen további írásokra vezet a Dunakanyarról!
Pilis portré
Egyesek szerint a Föld szívcsakrája dobog itt, másoknak a fővárosból szinte percek alatt megközelíthető zöldterület. Megint mások homályos és varázslatos “Ős-Budavárat” és elfeledett romokat keresnek a mélyén, sokak pedig itt tanulták meg először az erdő és a természet tiszteletét.
A Pilis egy röghegység, amely üledékes kőzetekből, főleg mészkőből és dolomitból áll, melyek nagyjából 225 millió évvel ezelőtt rakódtak le, majd a hegység tektonikus törésvonalak mentén formálódott, aztán felszíne az évmilliók során lepusztult.
A Pilis a Dunántúli-középhegység legkeletibb eleme, a kistáj pedig három további földrajzi egységre osztható. A Kevély-hegycsoport áll sasbérceivel délen, ettől északnyugatra található a Hosszú-hegy vonulata sziklafalas képződményeivel, majd maga a legészakibb rész, a Pilis hegy következik, amely egyben a legmagasabb is a Pilis-tető 756 méterével. Fontos megemlíteni a terület gazdagságát barlangokban is, amelyek közül 15 fokozottan védettként van nyilvántartva.
A Pilis hegység ormait lombhullató erdők, mészkedvelő tölgyesek, északi lankáit bükkösök és gyertyános tölgyesek borítják, de otthont ad a hegység számos érzékeny és fokozottan védett növénytársulásnak (dolomit sziklagyepek) és lágyszárú-ritkaságnak is (például a pilisi len és budai nyúlfarkfű).
Állatvilága már a középkor folyamán is nevezetes volt, hiszen a Pilisben feküdtek a királyi vadászterületek, ahol csak a magyar királyoknak volt joga vadászni. A madárvilágnak olyan ikonikus tagjai fészkelnek a hegységben, mint a kerecsensólyom és a vándorsólyom, de szórványosan a kígyászölyv és a barna kánya is megfigyelhető.
A sűrű erdőkben vadmacska és olykor-olykor hiúz jár zsákmány után. A vidék gazdag minden patás vadban, köztük a kecskeformájú, hegyeket kimondottan kedvelő muflonban is. Itt található hüllőritkaság a pannon gyík.
A Pilis a Dunántúli-középhegység része, ám északkeleti irányból már a Visegrádi-hegység határolja, amely kialakulását, kőzeteit, geológiáját tekintve az Északi-középhegység része, ám földrajzilag Európa második legnagyobb folyama, a Duna elválasztja a Börzsönytől és többi távolabbi társától; sokak ezért sorolják “fejben” az előbbi középhegységünkhöz.
A Pilis különleges látnivalóiról, ha kedvet kaptál hozzá, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
A “királyi” Visegrádi-hegység
A Duna folyásirány szerinti jobb partján fekszik a Visegrádi-hegység, a folyam nagy kanyarulatának, a Dunakanyarnak déli “őre”. S bár a felületes szemlélő számára a Pilissel egy tömböt alkot, a Visegrádi-hegység kőzetanyaga és kialakulása merőben eltérő attól, kettejüket pedig egy földtani törésvonal mentén a Szentléleki-patak (Pilisszentlélek is ebben a völgyben fekszik) választja el egymástól.
Ugyanúgy triászkori üledék alkotja az alapját, melyet az oligocén korban (nagyjából 35 millió évvel ezelőtt) mocsárvidék fedett. Ennek a központjában földtani értelemben nem túl régen (mintegy 15 millió éve) kezdődött erős vulkanikus tevékenység, majd az azt követő kopás formálta végül a hegységet és annak jellemző alakzatait.
A hegység keleti részének legmagasabb pontjai az Öreg-Pap-hegy (565 méter) és az Urak asztala (593 méter). Középső és meghatározó tömbje a Dobogó-kő a maga 700 méterével (ahol a Kéktúra is áthalad), ettől nyugatra a Maróti-hegyek fekszenek. A hegységre szintén bércek, szakadékok (Rám-szakadék), árkok (Holdvirág-árok) jellemzőek, illetve a Pilisnél hiányzó vulkanikus alakzatok (Vadálló-kövek) szintén figyelemre méltóak. Flórájára és faunájára kisebb eltérésekkel (például kissé hűvösebb mikroklíma, vulkanikus talaj) hasonló a Piliséhez, különösen igaz ez az erdei életközösségekre.
A kistáj történelmi és kulturális központja a mai napig Visegrád, ahol olyan látnivalók tekinthetők meg, mint a Visegrádi királyi vár vagy a Mátyás király által építtetett reneszánsz palota maradványa és a benne működő múzeum.
Csodálatos panorámák
A két hegység érdekességeivel és csodáival könyvtárakat lehet megtölteni, mi ezek közül a Dunakanyarra néző panorámás hegycsúcsokat és kilátókat szeretnénk kiemelni. Természetesen itt is nehézkes a teljességre törekedni, így csak legnagyobb kedvenceinket említjük.
- Prédikálószék: Dömös felett 639 méter magasan csodálatos, Dunakanyarra néző panoráma fogad, ha megmászod a Visegrádi-hegység eme csúcsát.
- A Visegrádi Fellegvár és Salamon-torony: előbbi a magasból vigyázza a szárazföldi és a vízi utat, utóbbi a parthoz közelebbi középkori lakótorony szintén fejedelmi kilátással bír.
- Boldog Özséb-kilátó: a Pilis-tető csúcsán épült körpanorámás kilátótorony, amely egyben kiváló túracél is.
- Strázsa-hegy: a Pilis nyugati oldalán vár ez az egyedi, de kevesebbek által ismert kilátópont, ahol elmerenghetsz a táj szépségén.
Bakancsban barangolva
A Pilis és a Visegrádi-hegység az ország legnépszerűbb kirándulóhelyei közé tartoznak. Ez többek között köszönhető természeti értékeiknek, látnivalóiknak, Budapesthez való közelségüknek, gyönyörű kilátóiknak és csúcsaiknak, illetve a turizmus helyi infrastrukturális kiépültségének is.
Kétségkívül sok említésre érdemes túracél vagy útvonal húzódik a hegységek területén.
Igazi téli kihívás a Spartacus-ösvény amely Pilisszentlászló és Visegrád között kanyarog a maga kenykeny, olykor meredélyek szegélyezte útján a hegyes-völgyes erdőségben. Meghódításra érdemes a Pilis-tető, amelynek kilátójáról már írtunk, de az oda vezető túraút is zöld felfrissülést tartogat – innen nincsen messze sem a Holdvilág-árok vagy a Dera szurdok sem. Ugyanígy tudjuk ajánlani a Nagy-Kopasz hegyre vezető túrát, ahol a Csergezán Pál-kilátóról tekinthetsz körbe a Pilisre.
Bármelyiket is válaszd, évszaktól függetlenül fellélegezhetsz, feltöltekezhetsz hazánk talán nem túl magas, de kiemelkedően érdekes és értékes hegységeiben, majd tested és szellemed is gyönyörködhet a Dunakanyar közeli csodájában.
